02.06. Dórák, Dorottyák napja

...nagyon szépen köszönöm Neked ezt a napot! Fantasztikus volt. :) Annyira figyeltél rám, csodássá varázsoltad a névnapom. Köszönöm. <3 :) 

Boldogság. Aligha lehetne szavakkal leírni, ezt érezni kell. Felhőkön repülve, csak nézel a messzeségbe. Szabad vagy, mégis tudod, ott van Ő, melletted van, ha szükséged van rá, megvéd és óv minden bajtól. Nem érzékeled a külvilágot. A saját világodban élsz. És ez jó. Jó, hiszen ott nem bánthat senki, elmerülhetsz a gondolataidban. Csak szimplán belebambulhatsz a semmibe, anélkül, hogy bárki is megzavarna.

Szerelem. Az ölelések, csókok halmozása. A szeretet, melyet nem tapinthatsz, de mégis érzed. Nézz bele a szemébe és látod, mennyire fontos vagy Neki. Milyen jó, mikor magához szorít, vagy csak rád mosolyog, annyit mondván: szeretlek :) vagy ha csak egy pici, apró puszit nyom az arcodra. Na, ezek a megfizethetetlen pillanatok, amiket soha senki nem vesz el tőled.

Eléggé átmentem egy kicsit szentimentalista gondolkodásmódba. Talán a zene teszi, amit az előző post lévén megosztottam Veletek. Egyszerűen imádom. Már sokadjára hallgatom, de még mindig 5*. De talán ennyit mára, fáradok és lassan megyek. Jóéjt.

puszipacsi

dorcsií.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.